Festetics-200

A "genetikus" gróf, Festetics Imre és a "Természet Genetikai Törvényei" projekt

Festetics-200

A "genetikus" gróf, Festetics Imre és a "Természet Genetikai Törvényei" projekt

Festetics-200

A "genetikus" gróf, Festetics Imre és a "Természet Genetikai Törvényei" projekt

Szakmai kirándulás Brünnben

2019. január 19-én a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium Természettudományos Laborja Festetics-200 projektmunkájában résztvevő diákokkal és felkészítő tanáraikkal Pozsik Lajos és Boncz Dániel tanár urakkal Brünnben (cseh neve Brno) tettünk szakmai kirándulást. Brünn mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb és Morvaország legnagyobb városa. Elsőként a Mendel-Múzeumot látogattuk meg, amely az Ágoston-rendi apátság kutatómunkájának emlékét őrzi.

Korábban itt élt és dolgozott Gregor Mendel, akinek a kutatómunkájába 5 egymásba nyíló kiállítási teremben kaphatunk bepillantást. A híres borsókísérletek eredeti helyétől kezdve, a sejtalkotókon át, a DNS láncig sok mindent láthattunk és tanulmányozhattunk a múzeumi séta során.

A Mendel múzeum mellett megtekintettük a kerengőt, egy egyedülálló kiállítási termet és az Ágostonrendi Apátság épületét. Azután az egyik legismertebb turistalátványosságot, Spilberg várát tekintettük meg, ami a Petrov-hegyen, a város szívében helyezkedik el.

Ez Brno egyik legnevezetesebb építménye, gyakran a település szimbólumaként is emlegetik. Falairól és tornyából remek kilátás nyílik a városra, sötét kazamatáiban, a Habsburg birodalom leghírhedtebb várbörtönében szenvedtek a birodalom számára legveszélyesebbnek tartott emberek. A külön belépővel látogatható kazamatarendszer két szintjén találtuk azokat a nyirkos, levegőtlen cellákat, melyek egyikében még maga Kazinczy Ferenc is raboskodott. A cellákban rekonstruálták a korabeli viszonyokat, láthattunk kínzókamrát, és olyan helyiségeket, ahol a rabokat életük végéig a falhoz láncolva tartották. Utoljára a Mendelianumnak nevezett információs központot kerestük fel, ahol Gregor Mendel munkásságát modern örökléstani eszközökkel és technológiákkal rekonstruálták.

Egy több méter magas DNS modellt is láthattunk, de legnagyobb sajnálatunkra, azt a liftet, amely egy sejt belsejébe vitt volna minket, technikai okok miatt nem használhattuk. A múzeum kiállítási termeit azonban a Mendelianum igazgatójának – dr. Jiri Sekeraknak- a kíséretében látogathattuk végig, ami nagy élmény volt mindnyájunknak. Gregor Mendel 150 éve a termek egyikében tartotta örökléstani előadásait a Brünni Természetvizsgáló Egyesület ülésein, lefektetve velük a genetika alapjait.

A hazaindulásig még egy rövid városnézésre is szakítottunk időt, olyan híres turistalátványosságokat tekintve meg, mint a Szent Péter és Pál katedrális, a Szent Jakab és Szent Mihály templomok, az új városháza épülete és a Parnasszus-kút a vele szemben található Szent-Háromság oszloppal.

Nagyon jól éreztük magunkat, sok új élménnyel gazdagodtunk és rengeteg információt szereztünk a genetika atyjáról, Gregor Mendelről. A programunkat a Zalaegerszegi Tankerületi Központ anyagi támogatásával valósítottuk meg, köszönet érte.

Bujtor Zsófia és Sümegi Bogáta Kincső 12.b osztályos tanulók Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium

Festetics Imre után kutatnak a kölcseysek

2019. január 24.

A „genetikus gróf”, vagyis Festetics Imre életének és munkásságának nyomába eredtek a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai egy több hónapon át tartó projekt keretében. Akik a név hallatán a keszthelyi Festetics-családra asszociálnak, nem tévednek sokat, hiszen Festetics György testvéréről van szó.

Bár a zalai szál sem elhanyagolható a történetben, most mégis fontosabb lesz egy csehországi város, mégpedig Brünn (Brno), ahol 1819-ben vagyis éppen 200 évvel ezelőtt jelent meg a Vas megyében élő Festetics Imre „A beltenyésztésről” című cikke, az ottani Gazdasági Újdonságok és Közlemények című szaklapban. Hogy mindennek mi köze van a kölcseys diákokhoz, arról Pozsik Lajos tanár, a projekt vezetője tájékoztatta lapunkat.

A genetikus gróf szellemi öröksége

Pozsik Lajos (középen) több diákkal és munkatársával dolgozik a projekten

Elöljáróban annyit: a téma szerteágazó. A biológia tantárgy (vagyis inkább a genetika) kapcsolódik itt össze gazdaságtörténettel, történelemmel, sőt Pozsik Lajos korábbi munkájával is. Vagyis azokkal a nyolcvanas években végzett kutatásokkal, amiket dr. Szabó T. Attila biológus, egyetemi tanárral együtt végzett a szombathelyi főiskola tanáraként.

Kettejüknek 1989-ben már megjelent egy közös cikke Festetics Imréről, és a magyar genetika születéséről. Egy véletlen folytán akadtak rá a „genetikus grófra”: 1988-ban a brünni Mendel Múzeumban jártak, és az ottani könyvtárban ajánlották figyelmükbe a magyar gróf, „valami Festetics” 1819-es cikkét. Így indult Festetics Imre munkásságának hazai újrafelfedezése.

A mostani 200. évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia egy nagyszabású programsorozatot tervez a témában, innen jött a középiskolai projekt ötlete is. A Kölcsey Ferenc Gimnázium dr. Szabó T. Attila és dr. Poczai Péter (Helsinki Egyetem) szakmai segítsége révén kapcsolódott be a rendezvénysorozatba. Pozsik Lajos elmondta: az iskola 23 diákja (jórészt biológia fakultációsok) csatlakozott a projekthez. Az elvégzendő feladat sokrétű, így több tanár – köztük Boncz Dániel – is segíti a munkát. A programot a gimnázium alapítványán túl a Zalaegerszegi Tankerület és a város oktatási bizottsága is támogatja.

Festetics-cikk 1819-ből

Hogy miben rejlik Festetics Imre nagysága? Mindenekelőtt abban, hogy a már említett cikkében olyan dolgokról ír, amiket ma Mendel-törvényének hívunk. Vagyis a „genetika atyjának” tartott Gregor Mendel előtt mintegy ötven esztendővel, korát jócskán megelőzve, összefoglalta a természet genetikai törvényeit; az öröklődés, sőt a mutáció alapelveit is.

Festetics a megfigyeléseit juhokon végezte, az 1800-as évek elejétől ugyanis juhtenyésztéssel foglalkozott. A gazdasági vonal itt jön a képbe, hiszen az volt a cél, hogy a juhok szaporításával minél jobb minőségű gyapjú (és posztó) keletkezzen. A Habsburg Birodalom akkori textiliparának központja éppen Brünnben volt, így került a gróf kapcsolatba az ott működő Juhtenyésztők Társaságával, melynek ülésein rendszeresen részt vett (sőt Vasi Juhtenyésztő Társaság néven maga is alapított egy szervezetet). A juhok nemesítésével kapcsolatban pedig több cikket is írt. Így jutunk el tulajdonképpen a már sokat említett 1819-es publikációig, melyben többek között leírja, hogy az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják, örökítik jellegzetes tulajdonságaikat.

A Kölcsey-gimnázium természettudományos laborjában zajló munka részeként, a diákok Festetics írását és munkásságát alapul véve végeznek további feladatokat. Mint azt néhány, a projektben résztvevő diáktól – Bujtor Zsófiától, Sümegi Kincsőtől, Kamondi Natáliától és Felső Fannitól – megtudtuk: a juhok nemesítése miatt komoly vita is folyt a 19. században. Voltak, akik szerint élettani törvényszerűségek határozzák meg az állatok tulajdonságait (jobb vagy rosszabb szőrzetét). Ezzel szemben Festetics beltenyésztési tapasztalatai alapján azt állította, hogy nem a természet élettani törvényei érvényesülnek, hanem a genetikáé. Ez akkor egészen új elgondolásnak számított. (Pláne, hogy a genetika elnevezést majd csak 1905-től használják hivatalosan a tudományban.) Nem véletlen, hogy a vitazáró cikk megírására is Festeticset kérte fel a már említett szaklap.

A diákok a gróf életének, rokoni kapcsolatainak és az elhíresült írás hatásainak elemzésén túl, foglalkoznak többek között Mendel és Festetics tevékenységének és genetikai téziseinek összevetésével, illetve Festetics Imre szellemi hagyatékának ápolásával. A csapatmunka során magyarról angol nyelvűre fordították a Genetika szülőföldjén című kisfilmet, valamint projektbemutató előadásokra, konferenciákra és egy brünni kirándulásra is készülnek. A felkészüléshez könyveket, cikkeket kaptak, ám az internet is segíti őket a kutatómunkában és dolgozatírásban.

Szabó T. Attila és Pozsik Lajos közös, 1989-ben megjelent tanulmánya

Boncz Dániel biológiatanár lapunknak úgy nyilatkozott: a projekt célja, hogy népszerűsítsék Festetics Imre munkásságát a diákok körében. Nemcsak itt, hanem regionális szinten is. A munka legnagyobb haszna pedig a gyerekek számára talán az, hogy középiskolás fejjel beleláthatnak abba, hogy hogyan kell tudományos cikket írni. Ennek sok hasznát vehetik majd kezdő egyetemistaként.

Joggal merül fel a kérdés: miért kellett Festetics Imrét harminc évvel ezelőtt újra felfedezni? Miért felejtődött el a neve? Pozsik Lajos szerint ez máig nem tisztázott, így nehéz konkrét választ adni. Bár néhány diákot erre a témára is „ráállított”. Politikai és természettudományos okai egyaránt lehetnek. A brünni Juhtenyésztő Társaság tagjai és a Gazdasági Újdonságok és Közlemények szaklap tulajdonosa sem voltak éppen a bécsi udvar hívei. Annál „felvilágosultabbak” voltak. Emiatt az udvar figyeltette őket, sőt a lap tevékenységét meg is szüntették. Ezért nem találunk több Festetics- publikációt az 1820-as évek első éveit követően. A másik ok az, hogy Mendel, aki tanárként 1856-tól végezte kísérleteit a brünni Szent Tamás kolostorban, már nem állatokkal, hanem borsóval kísérletezett, hiszen annak szaporítása egyszerűbb és gyorsabb folyamat volt. Így a megfigyelések eredményei is hamarabb jelentkeztek. Mendel a kolostor idősebb papjai, tanárai révén biztos, hogy ismerte Festetics korábbi téziseit. Valamiért mégsem hivatkozott rá. Oka lehet ennek az, hogy a levert szabadságharc utáni időszakban járunk, a Bach-korszakban; amikor nem biztos, hogy bölcs dolog volt magyarokra hivatkozni.

Akárhogy is, talán a sors fintora, hogy hosszú időre Mendel tevékenysége is elfelejtődött. Az örökléstan tudományos rangra emelkedése majd csak a századforduló után, munkásságának „újrafelfedezésekor” történt meg.

Forrás: zalamedia

V. Festetics Imre emléknap és konferencia, Simaság

  1. 01. 15. (Kedd)

2018.december elsején az iskolánk természettudományos laborjának a szervezésében zajló Festetics-200 projekt keretében Kőszegpatyon,Kőszegen és Simaságon jártunk.

Kőszegpatyon felkerestük a Festetics kastélyt, ahol hosszabb ideig élt Festetics Imre a családjával, elmentünk a falu temetőjébe is, ahol Festetics Imre síremléke van, másodlagos elhelyezésben.

Kőszegpatyról Kőszegre autóztunk itt megtekintettük a felújított Festetics-Chernel palotát, ahol sokszor tartózkodott Festetics Imre.

Kőszegről Simaságra mentünk, ahol 10 órakor kezdődött az emléknap és a konferencia. Először a falu temetőjében a polgármester, Molnár László úr beszélt Festetics Imréről, a falu szülöttéről, majd a koszorúzássorán mi is elhelyeztük a Természettudományos Laborunk és a Zalaegerszegi Tankerület koszorúját. A program a konferenciával folytatódott a faluművelődési házában. Az eseményt Dr. Korsós Zoltán a Természettudományi Múzeum főigazgatója vezette le. Többek között Dr. Seregi János egyetemi tanár(Állatorvostudományi Egyetem, Kaposvári Egyetem), Dr. Fári Miklós Gábor egyetemi tanár, tanszékvezető (Debreceni Egyetem) tartott előadást Festetics Imrével kapcsolatban. Pozsik tanár úr tájékoztatta a rendezvény részt vevőit a Természettudományos Laborunkban zajló Festetics-200 projektünkről. A konferencia ebéddel zárult, melyet a simasági polgármesteri hivatal szervezett.

A programon Felső Fanni, Kamondi Natália 11. b osztályostanulók, Boncz Dániel és Pozsik Lajos tanár urak vettek részt.

Az utazásunkat anyagilag a Zalaegerszegi Tankerület támogatta.

A beszámolót Pozsik tanár úr készítette.  

Festetics címer

Támogatóink:

Zalaegerszegi Tankerület

BioDatLab Balatonfüred

Zalavíz Zrt.

Gravonix Kft.

A genetika szülőföldjén oktatófilm

ONV 1819. április
22 szám