Gróf Festetics Imre élete és munkássága 

Tolnai gróf Festetics Imre Simaságon született 1764. december 2-án császári és királyi kamarás,nagybirtokos, „genetikus”.

 

A nevelését János nevű öccsével együtt anyja, Bossányi Júlia felügyelte. Tanítója, Nagy Jeromos németre, latinra és történelemre tanította.

‍

1782-ben, 18 évesen katonának állt. A Levenehr könnyűlovas ezredben kapitányi rangban részt vett a délvidéki törökellenes harcokban. Bukarestnél megsebesült és nyolcévi szolgálat után lemondott tiszti rangjáról, kérte felmentését a katonai szolgálat alól.Feljegyezték róla, hogy szegényebb tiszttársait több alkalommal anyagilag is támogatta.

1791-ben feleségül vette Boronkay Krisztinát, akitől két fia és egy lánya született.

 

Apja végrendeletében felbontotta a családi vagyont, így az örökölhető lett, de testvére György a birtok egyben tartása mellett döntött, ezért Imrének, öröksége fejében 200 ezer forintot ajánlott fel.

 

A vagyoni kérdések 1792-ben oldódtak meg a testvérek között. György, Imre javára lemondott a simonyi birtokról és 400 ezer forint kifizetését is vállalta.

 

Imre 1807-ben tagja volt az országgyűlés határszéli országos választmányának, de nem vett részt az országos politikában.

 

Felesége halálát követően,1812-ben újra nősült. Második feleségével, Vízkeleti Borbálával részben birtokain,részben a kőszegi Festetics-kastélyban élt.

 

A családi hagyományokat folytatva 1803-tól ő is juhtenyésztésbe fogott egy kis merinó nyájjal.

 

Tizenöt évnyi szigorú beltenyésztési program után elérte, hogy nem tudott jobb tenyészállatokat vásárolni a sajátjainál és az eredményeire mások is felfigyeltek.

 

Festetics Imre 1818-ban Kőszegpatyon tenyészállat-kiállítást szervezett.

 

200 éve, 1819 áprilisában közölte Festetics Imre Mendel városában, Brünnben (Brno), „A beltenyésztésről”(Über Inzucht) címmel írott tudományos vitazáró cikkét. Ebben a cikkben használta először a mai értelemben” a „genetika/i törvények/” szakkifejezést és itt elsőként mondta ki, hogy a „természet genetikai törvényei”:

1.      különböznek minden ismert természeti törvénytől;

2.      belsőleg, azaz nem a környezet által meghatározottak;

3.      kísérleti úton, matematikai módszerekkel kutathatók;

4.      emberre, állatra, növényre egyaránt érvényesek;

5.      a „genetikai törvények” állnak a (mesterséges/természetes)szelekció alapján.

 

Elsőként Festetics ismerte fel, hogy a „természet genetikai törvényei” lényegileg különböznek minden más természeti törvénytől. Ez nem csak Gregor Mendel munkásságát készítette elő, de felismerésének filozófiai jelentősége is van,mivel az a (genetikai) információ elsődlegességére vonatkozik az anyag és energia, az élet és az értelem szerveződésében. Festetics elsőbbségét 1989 (a dokumentumok újra felfedezése óta) senki sem vitatta.

 

Kőszegen halt meg 1847.április 1-én.

‍