181119Pozsik&mtsFestetics1989
Pehi L. (rendező-operatőr)
Szabó T.A. (forgatókönyv) és Vida G. (tud.tanácsadó)
(1989)
A GENETIKA SZÜLŐFÖLDJÉN
című videojának az átírása a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói
Sümegi K., Bujtor Zs., Krápitz K., Ferenczi M., Péntek Cs.
által végzett lejegyzése alapján 2018 novemberében,
Festetics Imre és a Természet Genetikai Törvényei
újrafelfedezésének 30. évfordulójára
Vezetőtanár: Pozsik Lajos
„ Személyesen és fáradhatatlan szorgalommal dolgozz,
ha meg akarod tudni, hogy mit irt elő a
természet szabályként önmaga számára.”
Festetics Imre, 1819
„… messzire nyúló, hosszadalmas munka az egyetlen helyes út
annak a kérdésnek a megoldása felé, amelyik a szerves formák
fejlődéstörténete szempontjából sem lebecsülendő fontosságú.”
Gregor Mendel, 1865
A tulajdonságok átöröklésére vonatkozó rendszeres megfigyelések a mezopotámiai lótenyésztési táblák tanulsága szerint több ezer évesek. A tudományos örökléstan, a genetika születését, viszont a szakmai és a köztudat Gregor Mendel személyéhez köti. 1854 és 1865 között a Habsburg Birodalom morvaországi tartományi fővárosában, Brünn-ben az egykori Ágoston rendi kolostor kertjében folyt az a kísérlet sorozat, melynek eredményeképpen a klasszikus örökléstan első időtálló eredményei megszülettek. 1843-tól 1884-ig ebben a kolostorban élt és dolgozott a zseniális szerzetes tanár Gregor Mendel. A kolostor tudós apátja Cirill Nap a fiatalembert azért fogadta el társának, majd később utódjának, mert ő is szenvedélyesen érdeklődött a természettudományok iránt.
Mendelnek, a természettudósnak a személye sokáig titokzatos maradt, munkásságának a megítélése pedig ellentmondásos volt. Örökléstani felfedezéseit még a tudományos közvélemény is hajlamos volt véletlen szerencsének, magát a felfedezőt pedig magányos remetének tekinteni. Tény az, hogy ezeket a felfedezéseit, a Mendel előadásain 1865-ben résztvevő tudóstársak is értetlenséggel, közönnyel fogadták. A nagyvilág sem figyelt fel egyetemes jelentőségükre.
Mendelt csak jóval halála után 1900-ban fedezték fel újra. A genetika gyakorlati eredményei majd a mendeli faktorok anyagi alapjának, a DNS-nek a felfedezése hozta meg végül eszméi végső diadalát. Ma az iskolai tankönyvek, nálunk is, mint világszerte, vele kezdik az örökléstant.
Gregor Mendel tudományos munkássága körül lengő titokzatosság eloszlatása elsősorban annak a kutatómunkának köszönhető, melyet Brünn-ben és szerte a nagyvilágban a Morva Múzeum keretében működő Mendeliánum, a Mendel emlékmúzeum munkatásai végeznek. A Mendeliánum kiadványai révén ismerhette meg a tudományos világ, hogy ebben a morvaországi városban már a 19. század első felében élénk tudományos élet zajlott, egyetemes európai, komoly közép-európai és ami számunkra különösen örvendetes, számottevő magyar részvétellel.
Ronald Fisher a populációgenetika egyik megalapítója már az 1920-as években felhívta a figyelmet arra, hogy maga Mendel közleményeiben sehol sem beszélt genetikai törvényekről.
Akkor ki írta le először Mendel környezetében ezeket a törvényeket?
A Mendel Emlékmúzeumban kerültek elő azok a Magyarországon ma már hozzáférhetetlen dokumentumok, melyeket alaposabban áttanulmányozva nem kis meglepetéssel tapasztaltuk, hogy Festetics Imre egy beltenyésztésről írott cikksorozatában már 1819-ben, tehát 3 évvel Mendel születése és 45 évvel a borsókísérletek eredményeinek a közzététele előtt megfogalmazta elképzeléseit a természet genetikai törvényeiről.
Felhívta a figyelmet a következőkre: Az erőteljes szervezetek genetikai értékére, a nagyszülői tulajdonságok megjelenésére a második hibrid nemzedékben, a természet játékainak, mai szóval mutációknak genetikai újdonságára és a szelekció fontosságára a beltenyésztésben. Ezek a kérések az allometria és a heterózishatás kutatása kapcsán ma is időszerűek.
A rokonházasságokról vallott nézeteivel Festeticset a tudományos emberjobbítás, az eugenetika egyik előfutárának tekinthetjük. Ennek külön érdekessége, hogy a Festeticsek rokonházasságaiból származó Chernel utódok a magyar tudomány nagy egyéniségei lettek. Chernel Kálmánt, de különösen fiát, Chernel Istvánt nemcsak a magyar, de a nemzetközi madártan, az ornitológia tudománya is számon tartja.
Festetics Imre, genetikusként egyenrangú kortársaival, például az olasz Giorgio Galesio gróffal, aki korábban felismerte a dominanciát, vagy az angol királyi kertészeti társaság elnökével, Thomas Knight-tal, akit a szegregáció első tudományos leírójaként tartottunk számon.
Mendel korszaknyitó felfedezései, melyeket ő maga óvakodott törvényeknek nevezni, sokban különböznek Festetics megsejtéseitől. Mendel ismerte fel, hogy a tiszta vonalakban az örökítő anyag alapvetően állandó. Rájött arra, hogy faktoriális természetű, kereszteződéskor nem keveredik végleg a hibridekben. Megállapította, hogy a faktorok a testi sejtekben apai és anyai formában, az ivarsejtekben viszont egyetlen (domináns v. recesszív) szülői formában vannak jelen. /És ami a legfontosabb: matematikailag is bizonyította, hogy ezek a faktorok szabályszerűen öröklődnek./
Ami viszont az öröklődési törvények első megfogalmazását illeti, ezen a téren Festetics Imre elsőbbsége Mendellel szemben vitathatatlan, hiszen három évvel Mendel születése, és közel fél évszázaddal a klasszikus előadások elhangzása előtt közölte Brünn-ben a természet genetikai törvényéről írott cikkét. Bár egy bő emberöltővel előzte meg Mendelt, eszméi még élhettek és hathattak abban a tudóskörben, amelyben 1843-tól kezdődően, tehát még Festetics Imre életében, Gregor Mendel élt és dolgozott.
De ki is volt tulajdonképpen Festetics Imre?
Ki volt ez a 225 éve született tudós arisztokrata, akinek az elgondolásait 170 évvel tovább fedte a feledés pora, mint Mendel eredményeit?
Gróf Festetics Imre az egyik legnagyobb magyar főúri család sarjaként 1764. december 2-án született a Vas megyei Ságon (ma Simaság), ugyanott, ahol bátyjának, Györgynek, az emléktáblája a Georgikon agrártörténeti fontosságát hirdeti. A híres keszthelyi Festetics kastélyban, édesapja könyvtárában, korának legfontosabb tudományos eredményeivel is megismerkedhetett. Édesapja halála után, 18 évesen katonai pályára lépett. 1790-ben, a román fejedelemségek felszabadításáért vívott törökellenes harcokban súlyosan megsebesült. Dédunokájának, Chernel Istvánnak feljegyzéséből tudjuk, hogy ekkor tért haza Bukarest mellől Budára, majd családjának dunántúli birtokaira. Itt Kőszegpatyon rendezte nemzetközi hírű tenyészállat kiállításait és végezhette örökléstani megfigyeléseit. 1847. április elsején halt meg Kőszegen, valószínűleg a Festeticsek és Chernelek kőszegi palotájában.
Bár hosszú élete folyamán császári és királyi kamarási rangjából adódóan nemcsak a tudományos, de a közéletben is szerepelt, életéről, munkásságáról mindeddig keveset sikerült megtudni. Gyermekei első feleségétől, Boronkay Krisztinától Kőszegen, Simaságon és Kőszegpatyon születtek. Kőszegpatyon áll másodlagos elhelyezésben síremléke is.
Ezeken a vidékeken kellene elhelyezni, immár nemcsak a magyar, de az egyetemes tudományosság nevében is a megbecsülés 170 évig késett jeleit annak a férfinak az emlékére, akiben az első magyar genetikust és egyben az egész örökléstan tudományának egyik figyelemreméltó előfutárát – a genetika első névadóját – tisztelhetjük.
Rev: szta, BFüred, 181119:18.04
Hivatkozás:
A genetika szülőföldjén | VIDEOTORIUM
sek.videotorium.hu/hu/recordings/2698/a-genetika-szulofoldjen
A genetika szülőföldjén / forg.könyv Szabó T. Attila. - Szombathely : Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Videostúdió, 1989. A genetika első felfedezőiről, kutatásairól
Magyar Tudomány • 2015 4 • Szabó T. Attila
www.matud.iif.hu/2015/04/11.htm
Visszamentem hát a szombathelyi biológus hallgatóimmal Brünnbe, és 1989 őszén elkészítettük A genetika szülőföldjén című videót Festeticsről és Gregor Mendelről. Ez a ma már kissé avítt felvétel a kibertérben hozzáférhető.
In the homeland of Genetics
Videostudio, BDTF Szombathely, 1989.
Text: Attila T. SZABÓ
Sci. Adv.: Gábor VIDA
Regie: László PEHI
Shot: Géza DOMA
„Work personally and tirelessly, if you want to find out what rules nature has made for itself”
Imre Festetics, 1819
„… long-stretching and lengthy work is the only right way towards the solution to that question, which is of vital importance considering the phylogeny of organic materials.”
Gregor Mendel, 1865
The systematic observations of the succession of features are thousands of years old, first documented on the tablets of Mesopotamian horse breeding. However, today we credit the birth of scientific genetics to the work of Gregor Mendel. His experiments represent the birth of classical genetics’. These first future-proof results have been achieved in the garden of the former Augustinian monastery in the Moravian provincial capital of the Habsburg Empire Brünn-Brno, between 1854 and 1856. Gregor Mendel, the genius monk teacher, lived and worked in this monastery from 1843 until his death in 1884. The scholar abbot of the monastery, Cyril Napp, accepted the young man as his successor perhaps because both were passionately enthusiastic about natural sciences. Mendel, the naturalist, remained a mysterious figure for a long time, and the reception of his work was contradictory. Even the scientific community was willing to believe that his genetic discoveries were the results of accidental luck and that he was just a lonely hermit. In fact, his colleagues attending his lectures in 1865 regarded his discoveries with indifference. Mendel’s contributions were only recognized long after his death in 1900. The practical results of genetics and then the discovery of DNA finally brought widespread recognition to his theories. Nowadays, textbooks in schools all over the world acknowledge him as the father of genetics. Dispersing the mystique around the scientific work of Gregor Mendel can be credited primarily to research done by the Mendelianum – an institution in Brno, operating within the Moravian Museum. Thanks to the publications of the Mendelianum, the scientific community recognized that there was blossoming scientific enquiry in that Moravian city in the first half of the 19th century. That scientific activity had European, Central-European, and what is particularly exciting for us, considerable Hungarian participation.
Who published first the “Genetic Laws of Nature”?
Ronald Fischer, one of the founders of population genetics, highlighted the fact that Mendel himself did not codify any law(s) of genetics in his works.
Documents, unnoted in Hungary untill 1988, were found in the Mendel Museum. signed by Imre Festetics witrh an article-series about inbreeding in 1819 published right in Brünn/Brno.
3 years before the birth of Mendel, 45 years before the publication of the results of his hibridisation- experiments and almost a century before Mendel’s “rediscovery” in one of these articles, Festetics outlined his judgements about the Genetic Laws of Nature. Festetics focused here on the following main items: the genetic value of dominant characters, the reappearance of grandparental characters in the second hybrid generation, the futility of new mutations in breeding , and the importance of selection in inbreeding. Festetics’s references (without using these modern terms, of course) on allometry and heterosis are also relevant.
Due to his views on marriages between closely related people, he can be regarded as the forerunner of human genetics, as well. It is particularly interesting, that the descendants of Imre Festetics and the Chernels (born to closely related parents), became outstanding Hungarian scientists. Kálmán Chernel, and especially his son, István Chernel, are recognised by the international scientific community of ornithology as pioneers of global nature conservation.
Imre Festetics, as a (proto)geneticist, is equal to his contemporaries for example to the Italian Earl Giorgio Gallesio, who earlier discovered dominance, or the President of the Royal Horticultural Society, Thomas Andrew Knight, who is considered the first to write about genetic segregation.
Mendel’s groundbreaking discoveries, which he was afraid to call laws, were different from Festetics’ observations in many ways. Mendel discovered that in pure lines the characters are constant. He realised that the inheritance is factorial and the factors are not amalgamated definitely in hybrids.
He also stated that factors in somatic cells are present in maternal and paternal forms, while in gametes they are present in a single possible parental form.
Regarding the first formulation of genetic laws of nature, Imre Festetics’s primacy over Mendel is unquestionable. 3 years before the birth of Mendel, and almost half a century before Mendel’s classic lectures, Festetics published his genetic laws of nature in 1819 right in Brünn/Brno. Although he was a generation ahead of Mendel, his ideas had an effect on the scientists working with Gregor Mendel from 1843 on, a time when Imre Festetics was still alive.
But who was this scientist born in 1764, whose work was more forgotten than Mendel’s?
As a descendant of one of the greatest Hungarian noble families, Festetics Imre was born on the 2nd of December, 1764, in Simaság, Vas county, exactly in the palast where a plaque commemorates the importance of his brother György as the founder of Georgikon the first Hungarian High School of Agriculture.
In Keszthely in the famous Festetics Palace, in his father’s library Imre became acquainted with the most important scientific achievements of his time. After the death of his father, when he was 18, he decided to pursue a military career. In 1790, he was seriously injured in the war against the Ottomans during the eliberation of the Romanian principalities. According to the records of his great-grandchild, István Chernel, he returned from Bucharest and retired to his family’s Transdanubian estate where he organised his nreeding experiments with sheep between 1799-1819 and made his genetic observations mostly in Kőszegpaty. He participated actively in the life of scientific societies from Moravia and Hungary and died on 1st April 1847 in Kőszeg, in the palace of the Festetics and Chernel families.
Although, he participated in public life for many decades, not much of his life and work was known until. His children were born to his first wife, Krisztina Boronkay in Kőszeg, Simaság and Kőszegpaty. His tomb stands in Kőszegpaty (subsidiary placement).
Although it would be two century late, signs of recognition of Festetics’s work should be placed in this region in the name of universal science. Festetics was the first using the term “genetic” in its actual sense , and was a notable precursor of the field, accordingly.
190104:13.40/szta.
Festetics címer
Támogatóink:
Zalaegerszegi Tankerület
BioDatLab Balatonfüred
Zalavíz Zrt.
Gravonix Kft.
A genetika szülőföldjén oktatófilm
ONV 1819. április
22 szám
