190211ÜzenetÜnneplőknek
ÜZENET ZALAEGERSZEGRE,
A TERMÉSZET GENETIKAI TÖRVÉNYEI 200. ÉVFORULÓJÁRA
Minden ismeret kútfeje a tapasztalás.
(Kölcsey, 1837)
Kedves Pozsik tanár úr! Kedves Kölcseys Diákok! Hölgyeim és Uraim!
Egyéni sorsom különleges szerencséje, hogy életem derekán most három évtizede Kolozsvárról Szombathelyre kerülve egy tanszéken dolgozhattam Pozsik Lajossal. Együtt szerveztünk tanszéket, együtt oktattuk a genetikát. 1988 és 1989 folyamán kétszer is elmentünk együtt Brünnbe, a Mendeliánumban és társam volt egy olyan felismerésben, amelyik az élő természet legfontosabb alaptörvényére, a genetikai törvények történetére vonatkozik.
Valamennyiünk közös szerencséje, hogy most két évszázada a Természet Genetikai Törvényeit elsőként éppen tájainkon, Közép-Európában, pontosabban Nyugat-Magyarorszá-gon, egészen pontosan Kőszegen és Bornóvárban (a mai Brnoban) egy magyar gróf, Festetics Imre fogalmazta meg. Egy obsitos huszárkapitány, aki Bukarestnél harcolt a törökkel, de otthon érezhette magát Zágrábban, Bécsben, Brünnben is. Egy ember, akinek a családjában genetikailag is jelen voltak horvátok, magyarok, németek. Egy ember, akinek lételeme volt európai léptékben – tehát nagyban– gondolkodni és helyben cselekedni. Egy ember, aki a gondolkodás csúcsszintjén, filozófiailag is átgondolta, hogy milyen tartalmat takar a „természet”, a „genetikai” és a „törvény” (sokszor ma is bizonytalan jelentésű) bonyolult fogalma. Tessék csak utána nézni a kibertérben! Meg fognak lepődni!
A ma itt elhangzó előadások Festetics Imre életét, érdemeit, lehetőségeit és korlátait részletesen taglalni fogják. Örömmel várom, hogy digitális formában megismerhessem ezeket. A következőkben röviden csak Festetics Imre felismeréseinek a lényegéről, az elmúlt 30 év eredményeiről és mulasztásairól valamint az előttünk álló feladatokról szeretnék szólni.
Ami a felismerések lényegét illeti, ezek a szó legszorosabb értelmében élet-fontosságúak: az élet lényegét jelentő energiaforgalom, anyagcsere és szaporodás „Szent-hármasságát” meghatározó információra vonatkoznak. Arra a genetikai információra, mely egyedivé teszi Földünket az ismert Univerzumban.
Festetics Imre állapította meg elsőként, hogy ezek a törvények új természeti törvények, tehát ezeket új néven “genetikai törvényeknek” kell nevezni. Rájött arra is, hogy ezek nem magyarázhatók a véren keresztüli öröklődés korabeli elképzelésével. Felismerte, hogy a genetikai törvények növényekre, állatokra és az emberre egyaránt érvényesek, kapcsolatban vannak a kiválogatással (szelekció) és a fajok változásával és változatosságával. Azt is hangsúlyozta, hogy megértésükhöz jól tervezett kísérletek (pl. beltenyésztés) és matematikai módszerek kellenek. A Nyugat-Magyarországon főként juhokkal végzett keresztezési kísérletei révén a juh (Ovis aries v.ö. https://en.wikipedia.org/wiki/Sheep) – őskeresztény jelkép – tekinthető a tudományos genetika első modellszervezetének is. Eredményei elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontosak voltak a Monarchia, a “Közös Birodalom” tucatnyi nemzete, de az európai és egyetemes tudomány számára is.
Külön kiemelendő, hogy ezek a felismerések a Magyar Tudományos Akadémia alapításának a korában történtek és családilag is kötődnek az Akadémiához, hiszen Festetics Imre Széchenyi István unokabátyja és Szécsényi Ferencné Festetics Júlianna testvére volt.
Ami Festetics Imre újrafelfedezése óta eltel 30 esztendő eredményeit illeti, jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar genetika 200 éves emlékművének első tégláit Pozsik tanár úrral közösen illesztettük össze. Az újrafelfedezés érdeme a brünni Mendeliánum néhai igazgatójáé, Vitezlav Orelé ugyan, de – ha szabad hasonlattal élni – mi ugrasztottuk ki a nyulat a bokorból. Orel igazgató úr számára a mi közös cikkeink tették világossá 1989-ben (Scientific American magyar kiadása) és 1990-ben (Természet Világa), hogy milyen keveset tudott akkoriban Festetics Imréről a tudomány. Rövidesen kiderült az is, hogy a “Természet Genetikai Törvényei” (Festetics 1819) és a “Mendeli Törvények” (Mendel 1865) közötti folytonosságot nem lehet tovább véka alá rejteni. Pedig még 1989 után sokáig ez történt; ugyanis megegyeztünk, hogy az idevágó anyagokat mi öt évig csak magyarul közöljük. De – miután 1995-ben kiléptünk angol nyelvterületre – lépett a Mendeliánum is... és léptek utánuk sokan mások itthon és külföldön Manchestertől Kolozsvárig és Budapesttől Helsinkiig... amint ezt a következő előadások során látni is fogják.
Ezzel kényes ponthoz érkeztünk: a genetika és a politika kapcsolataihoz. Aligha van a tudás történetében még egy terület, ahol ez a kettő szorosabban összekapcsolódott volna, mint a genetika esetében. Csak az elmúlt 2-3 évben vált számunka is világossá, hogy Festetics Imre genetikai nézetei miatt került az osztrák titkosrendőrség látókörébe és hogy szakmai elhallga-tásának politikai okai is voltak. Mendel esetében sem volt előny a genetika szempontjából a főpapi hivatás; el is feledték egy emberöltőnyi időre. A genetika és a nácizmus, a genetika és a sztalinizmus kapcsolatairól könyvtárnyi az irodalom.
Az előttünk álló feladatok közül is csak egyet szeretnék kiemelni.
A “Festeticsiánumok” ügyét.
Ismeretes, hogy Gregor Mendel “magános szerzetesként” vált a genetika tudományának nemzetközileg elfogadott atyamesterévé. Hát ez – éppen Festetics Imre miatt – nem egészen igaz. Ennek ellenére Mendel emlékét ma Brnoban két intézmény, a Mendel Museum és a Mendelianum is őrzi.
Az viszont igaz, hogy Festetics Imre “hálózatokba szervezetten” dolgozott Brünnben és Kőszegen is. Genetikai felfezéseinek hasznát (a nemes merinói juhok szaporitásából számazó jövedelmet) szinte valamennyi nyugat-magyarországi családi kastély és park élvezte ... és bizonyos értelemben élvezi máig hatóan Budapesten és Bécsben, Ságon, Patyon, Dobán (az Erdődyek is a Festetics-hálózatba tartoztak), Dégen, Keszthelyen stb. Ugyanakkor (a diási “Festetics Imre Állatparkot” most nem számítva) egyetlen “Festeticsiánum” sem emlékezik a magyar genetika dicsőséges és szomorú történetéről. Ezen sürgősen változtatni kellene.
Kedves Pozsik tanár úr! Kedves Kölcseys Diákok! Hölgyeim és Uraim!
Ezért is vált jelképesen fontossá a “Festetics-200” évfordulós ünnepség ma a Kölcsey Gimnáziumban, Zalaegerszegen. Fontosabbá, mint amilyennek akkor látszott, amikor ezt a megünneplést Pozsik Lajos tanár úr eltervezte.
Fontossá, mert a pályáján felfelé haladó nemzedék ünnepel itt.
Fontossá, mert példát mutathat minden“Hatrátalan Magyar Iskola” számára.
Fontossá, mert erősíti a szülőfalú, Simaság, “Festetics Imre Emléknapjait” is.
Fontossá, mert előkészíti a “200 Years of Genetics” akadémiai megemlékezést.
Eredményes előadásokat, életre szóló élményeket kívánok Kedves Mindnyájuknak!
Balatonfüred, 2019. febr. 11.
Szabó T. Attila
DSc.biol., prof.habil.r.
Festetics címer
Támogatóink:
Zalaegerszegi Tankerület
BioDatLab Balatonfüred
Zalavíz Zrt.
Gravonix Kft.
A genetika szülőföldjén oktatófilm
ONV 1819. április
22 szám
