Zalaegerszeg


 

ala megye fővárosa a Zalától délre fekszik, bár néhány külvárosi részt átszeli a folyó. A 76-os főútvonal keresztezi, ezen Körmend vagy a Balaton felől közelíthetjük meg. Az ezen érkezőket igazán gyönyörű tájon röpíti az autó Nagykapornak és Csácsbozsok között. Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást, majd a kapornaki dombról leereszkedve hirtelen bukkan föl a város: a nyugati városrész tízemeletesei, a sportcsarnok, továbbha ladva a kéttornyú Mária Magdolna templom, majd a tévétorony. A város talán erről az oldaláról mutatja leglátványosabb arcát.
A város létezéséről szóló iratot először 1247-ből találunk, bár a település minden valószínűség szerint jóval régebben keletkezett, hiszen az oklevél tanúság szerint ekkor már kápolnája is volt.
A mai Zalaegerszeg már sok-sok érdekes, idegenforgalmi szempontból is jelentős látnivalóval várja az ide érkezőket. A ma már hatvanezres város jól felszerelt kórházzal is rendelkezik, benne az ország egyik legkorszerűbb szívcentrumával. A régi rendszer iparosításai Zalaegerszeget sem kerülhették el. Ekkor alapították a mostanra már országos hírűvé vált ruhagyárat és bútorgyárat, valamint a tejfeldolgozó-üzemet, majd a hatvanas évek végétől kezdve megtaláljuk az izzógyárat, a baromifeldolgozó vállalatokat is. A megyeszékhely kultúrális szenmpontból is jelentős, a Hevesi Sándor Színház mellett a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola is itt kapott helyet. 1958 óta üzemel az Ady Filmcentrum, a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban rengeteg könyv közül válogathat az olvasó. 1984-től kezdve a Városi Televízió is sugároz műsort. További kultúrális, egyben idegenforgalmi nevezetesség a Göcseji Falumúzeum , melynek néhány évvel megnyitása után a szomszédos Olajipari Múzeum is megkezdte működését, mely a századelő olajbányászatát mutatja be a megyében, közel egy hektáros területen. Megtalálhatók itt az olajfúrótornyoktól kezdve az olajkutakig az olajbányászat kellékei.

 

A Városi Művelődési Központ és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ is gyakran ad helyet különböző kiállításoknak. A kikapcsolódást szolgálja a várostól északnyugatra található Gébárti tó, mely hangulatos, jól kiépített strandjával a város egyik büszkesége. 

 

 

 

 

 




város immár évszázados központja a régi vásártér, a mai Mindszenty tér. Itt áll a város legnagyobb temploma, a barokk stílusban épült plébániatemplom, mely jellegzetes, 44 métermagas tornyaival ma is a város jelképe. Bíró Márton veszprémi püspök építtette az 1700-as évek közepe táján. A két tornyon összesen nyolc óra mutatja az időt. Az északi oldalon Szent Flórián szobra található. Belépve lenyűgöző látvány tárul a látogató szeme elé. A templombelsőben összesen kilenc mellékoltárt találunk, a hajó északi fala mellett pedig Zalaegerszeg legrégebbi műemléke, a Pietá-szobor áll. A főoltár képe Mária Magdolnát ábrázolja. Páratlan szépségű mennyezetfreskókat is találunk, melyek Cymbal Johann bécsi mester munkáját dicsérik. A templom kapujából már látszik a Göcseji Múzeum bejárata, melynek épülete 1890-ben nyerte el végleges formáját. A kiállítások közül talán a legjelentősebb a "Zala megye története" című, melyben végigkövethetjük a terület fejlődését egészen a kőkorszaktól napjainkig, megismerkedhetünk a középkori parasztgazdálkodással, a megye nagyjainak relikviáival.
Szintén állandó kiállítás Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész tárlata.

 

A múzeumot elhagyva a Deák Ferenc tér tárul szemünk elé. A múlt év során gyönyörű, hangulatos parkot építettek ki itt. A tér közepén áll Deák Ferenc szobra, mögötte a megyei könyvtár épületével, ami 1967 óta várja a kölcsönözni kívánó látogatókat. Több, mint 240 ezer kötet, több száz mikrofilm és hanglemez található meg itt, ma már korszerű számítógépes rendszer segíti a könyvtárosok munkáját. A polcok között az ablakokon kitekintve a Zala Megyei Bíróság épületét láthatjuk. Dél felé indulva a Kazinczy térre érkezünk. Itt keresztezi egymást a város két fő utcája, a Rákóczi és a Kossuth út. A tér nyugati oldalán a volt városháza épületét láthatjuk, mely 1787-óta áll itt, ma a Zala Megyei Levéltár üzemel benne. A Kazinczy tér összeolvadt a Széchenyi térrel, melynek sarkán Zalaegerszeg legpatinásabb szállodáját, az Arany Bárányt találjuk. A műemléki szárnyon főszezonban 30 kétágyas szoba fogadja vendégeit. Zenés, elsőosztályú étterme a tájjellegű ételektől kezdve a cukrászda saját készítésű süteményeiig széles választékot kínál. Továbbhaladva dél felé a város főutcájába, a Kossuth útra érünk. Bal oldalon az Ady Filmcentrum található. Utunkat a bal oldalon folytatva a posta mellett haladunk el, majd a város főterére, a Dísz térre érünk, melynek középpontján egy szökőkút stilizált tulipán motívuma arra utal, hogy Zalaegerszeget gyakran nevezik a virágok városának is. Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész díszkútját esténként kivilágítják, így a tér a város szép és kellemes találkozóhelyévé válik. Mögötte egy ötszintes, széles épület látható: a Tudomány és Technika Háza. Itt található a TIT központja, és a Magyar Nemzeti Bank Zala megyei igazgatósága is. A tér jobb és bal oldalán Vadász György tervező �Csipkeházai" találhatók. Az elnevezést a köznyelv teremtette, tükrözi az erkélyek csipkemintát utánzó összhatását. A térrel átellenben a városházát láthatjuk, előtte Zrínyi Miklós lovasszobrával. A szintén ötszintes épület 1971-ben épült, Szinte Gábor munkája. A városháza mellet nyugat felé indulunk, és alig száz méteres séta után feltűnik a város egyik nevezetessége, az egykori zsidó zsinagóga. Ma hangverseny- és kiállító-terem. Forduljunk most meg képzeletbeli utazásunkon, és térjünk vissza a Kossuth utcára ! Végigsétálva a nyolcemeletes �szalagház" 5-10 perces séta után a kórház modern épületét pillantjuk meg, előtte balról a református templommal. Az útkereszteződésben kialakított kis parkban Csány László szobra áll. Balra fordulva a Kosztolányi Dezső utcára érünk.Észak felé,a Kazinczy tér felé haladva először a Petőfi Sándor Általános Iskola mellett sétálunk el. Az iskola déli sarkával szemben egy háromszög alakú zöld ligetet láthatunk, melynek díszcserjékkel, virágokkal körbefogott közepén egy integető lány köszönti az érkezőt. A szobor címe: Tavasz, 1966-tól fogva áll itt, Pándi Kiss János munkáját dicsérve.Folytatva utunkat a jobb kéz felé a Megyeháza látható. Feljebb a Hevesi Sándor Színház üveghomlokzata csillan meg. A bejárat előtt Pál Mihály �Fekvő férfi" című szobra egy aktot ábrázol, aki színházi álarcot tart kezében. A színháztól a Kosztolányi úton kb. százötven méteres séta után a Kovács Károly térre jutunk. Bal oldalon a Centrum Áruházat és a Domus lakberendezési szaküzletet találjuk, jobbra a fenyőfák alatt Kovács Károly mészkőtömbbe illesztett márvány-relief arcképét láthatjuk. Jobbra fordulva a Balatoni úton keleti irányba indulva az első látnivaló az1891-ben épült Balaton-szálló. A Stadion utca kereszteződésnél épült fel a Nyugat-Dunántúl egyik legkorszerűbb fedett sportlétesítménye, a Városi Sportcsarnok. Az épületet 1980. április 1-jén avatták fel, területe több, mint négyezer négyzetméter, befogadóképessége 2700 fő. A helyi és országos sporteseményeken kívül több jelentős nemzetközi versenynek is otthont adott már (a női kézilabda VB, a női kosárlabda EB csoportmérkőzései, stb.).



A Kazinczy térről nyugatra, a Rákóczi úton elindulva hamarosan az olai városrészbe jutunk, ahol több középiskola is megtalálható. Először a bal oldalon a Zrínyi Miklós Gimnázium tűnik fel, melynek bejárat mellett a névadó költő és hadvezér, Zrínyi Miklós szobra áll. Az impozáns, háromszintes épület timpanonjában a �Millennium" feliratot és egy római számokkal írt évszámot, az avatás évét (1897) olvashatjuk. A gimnázium háta mögött a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolát találjuk.

 

A Rákóczi út jobb oldalán száz méter séta után a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot láthatjuk. A modern épület előtt egy napóra áll. Belépve a hatalmas aula tárul szemünk elé. A bejárat mellett a bal oldalon érdekes kerámiafalat láthatunk, mellette lépcső vezet a Galériába, ami évente több kiállításnak is helyet ad. Az aula jobb oldalán az ebédlő, bal oldalán pedig a város egyik legnagyobb tornaterme nyílik. A hátsó kilépve nagy salakospálya-rendszert láthatunk. Visszatérve a Rákóczi útra szemben már láthatjuk az olai templomot, melyhez az egykori Ferences- rendi kolostor is csatlakozik. A templomtól kb. ötszáz métert továbbhaladva útkereszteződéshez érünk. Jobb kéz felé a Göcseji Falumúzeumba mehetünk, balra indulva a város talán leghíresebb sétányán a Platán-soron mehetünk végig. Ennek végén a Göcseji útra érünk. Szemben a városi temető fái látszanak, jobbra a tízemeletesek komor épületei. Balra fordulva néhány perces séta után föltűnik a városi uszoda modern épülete, és a mellette lévő szabadtéri strand. Ez elől ismét láthatjuk a kórház épületét, és a Kossuth utcára érkezünk vissza.

 


Aki a szeretne a természetben eltölteni néhány órát, mindenképpen látogassa meg a Csácsi arborétumot. A 84 hektáros területen megismerhetjük a hazánkban található majd� összes fafajtát. A környék talán legszebb részletét ismerhetjük meg, ha idáig eljövünk. Az észak-déli irányban húzódó völgy és a tisztás különleges látványt nyújt. A völgyben tiszta vizű forrás fakad, környékéről jól látszanak a közeli dombok.
Ezzel végére is értünk volna zalaegerszegi körutazásunknak, végszónak talán annyit, hogy ez a leírás korántsem tudja visszaadni a város IGAZI képét. Jöjjön el, látogassa meg városunkat !

 

Berta Balázs
Kádár Tibor
Takács András